Milyen csodálatos érzés keriti az embert hatalmába, amikor a hálóban látja táncolni a labdát. Önfeledten kiált fel: gól! Mennyi öröm, mennyi boldogság árad e három betûs szóból. Riporterek és nézõk harsogják, barátok és vadidegenek ölelik egymást, hiszen annyira együvé kovácsol bennünket, amikor kedvenc csapatunk nemzeti válogatottunk eredményesen fejez be egy akciót. Akár a nézõtéren, akár a TV elõtt lélekben mi is együtt futunk velük, nem is vesszük észre és lábunk rugásra lendül s ha sikerül a lövés a mi akaratunk, teljes énünk segített a csatárnak.

Az embernek a tévedéshez való jogát az élet szinte valamennyi területén elismerik. A labdarugásban ishibázhatnak a csatárok, a kapus. sõt tévedhetnek a szurkolók is. Csak egy valaki a játékvezetõ az, akitõl hajlamosak vagyunk megvonni a a tévedéshez való jogot.

"Minden mérkõzés vezetésére játékvezetõt kell kijelölni..." Ezt a tényt mindenki tudomásul is veszi.Ahhoz azonban, hogy valakit mérkõzések vezetésére jelölhessenek az illetõnek nem kevés adottsággal kell rendelkeznie.

Azt már a játszótereken focizó gyerekek is tudják, hogy a csapatokban legfeljebb 11-11 játékos lehet. Pedig a labdarugás õskorában meghatározatlan létszámu csapatokálltak szemben egymással. Jóval késõbb 1871-1872-es években amikor rendszeressé váltak a találkozók 11 fõre korlátozták a csapatok létszámát.

Közel 90 évig nem esett szó játékoscserérõl.1959-be az IB ugyan megengedte, hogy cserélhessenek a csapatok, de csak sérülés esetén. Ennek az lett a következménye, hogy a pályákon megszaporodott a sérülések száma, mignem 1967 juniusában a Szabályalkotó Testület alapvetõ változtatást határozott el a III.

Egy napig ujra futballlázban égett Gyõr. Ha még nem is az egyre markánsabbá váló BI-es alakulat miatt, bár Egervári Sándor legénysége 4:1-re gyõzött a Fehérvár ellen., inkább a 25 esztendõvel ezelõtti kétszeres bajnok együttese miatt. Verebes József nyolcvanas évekbeli aranycsapatát ünnepelte a város.

Öröm volt mérkõzésre járni az 1980-as évek elején Gyõrben. A helyi zöld-fehérek ugyanis a Mágus becenevet kiérdemlõ Verebes József irányításával végigverték Magyarországot.

Ujra pontokat veszített a a Ferencváros labdarugócsapata az NBII-ben Az ötlettelenül játszó FTC hátrányból egyenlített a Makó ellen. ( 1:1 ) és az anyagi gondokkal küszködõ zöld-fehérek egyre messzebb kerülnek a Keleti csoportban a feljutást jelentõ elsõ helytõl. Nemcsak pénze, egyenlõre csapata sincs a Fradinak. Nagyot változott a világ a IX. kerületben. Bõ egy éve majd 10000 ember volt kiváncsi az FTC és Makó csatájára, tegnap viszont alig 3000-en váltottak belépõt.

A labdarugás története során sokszor változott a játékosok felszerelésérõl szóló szabály, elsõsorban a cipõk miatt. Bármilyen furcsán hangzik is bajnoki, vagy dijmérkõzéseken a játékosok nem kötelesek cipõt viselni., legalább is a szabályok ezt nem irják elõ. Azt viszont igen, hogy trikót, vagy inget, rövidnadrágot, vagy melegítõt, illetve hasonló nadrágot és harisnyát hordjanak.Az sem engedhetõ meg, hogy egyesek cipõben, mások anélkül játszanak.Ha viszont a résztvevõk cipõt viselnek, akkor annak már szigorú elõirásai vannak.

A labda amely a játék egyik legfontosabb kelléke, már az elsõ irott szabályban is szerepel, mégpedig ugy hogy a rúgások csak a labdára irányulhatnak. Formájára, nagyságára csak utalásokat találharunk (bõrburkolatú felfújt léggömb, amely akkora, mint egy emberi fej.), súlyára vonatkozóan még ennyit sem.

A szövetségi labda akkor szabályos, ha átlagos kerülete nem kevesebb, mint 68 cm és nem több mint 71 cm., a súlya legfeljebb 453 gramm lehet. Semmi olyan anyagot nem tartalmazhat, amely a játékosok testi épségét vestélyezteti.

A játéktéren kívül két jelzõvonalat találhatunk, az egyik az ugynevezett fényképészvonal, amely a szögletzászlótól 2 méternyire indul ki és a kapuvonaltól a kapufák mögött legalább 6 méterre végzõdik. A fényképészeknek- akik egyébként villaqnófényt nem használhatnak- ezt a vonalat nem szabad átlépniük.A másik vonal amit 1981 óta használnak és alkalmazása ellen a Szabályalkotó Testület nem emelt kifogást ugyancsak a játéktéren kívüli segédvonal. Ezt a sarokzászlótól 9,15 méterre húzzák meg.

"A FIFA aggodalommal kísér figyelemmel minden olyan irányzatot, ami a labdarugás körében fokozódó tömegben elõforduló büntetendõ erõszak okoz. Teszi ezt akkor is, ha az ilyen rendzavarást okozók a labdarugást kedvelõknek csak egy csekély kissebbségét jelentik is, hiszen ez komoly veszély a labdarugás jövõjére. Az ilyen jelenségek nem korlátozódnak csak a labdarugásra, hanem kifejezik azt a társadalmi nyugtalanságot is, amely kereskedelmi, politikai és szociális téren feszültségeket okoznak számos országban

A FIFA azonban a lehetõségeinek keretein belül nem akarja kivonni magát a játékosok és a nézõk befolyásolásának munkájából, a sportszerûség kivánalmainak megfelelõen.

1. A jó szurkoló tudja, hogy a foci játék, öröme is, keserûsége is néhány óra, néhány nap múlva elmúlik, s megint kezdõdik minden elõlrõl.
2. Nem feledkezhet meg arról, hogy a nézõtéren nõk és gyermekek is helyet foglalnak. Nem mindegy, különösen a fiataloknál, hogy mit látnak és hallanak az idõsebbektõl.
3. Nemzetközi mérkõzésen, itthon és külföldön, nemcsak az egyént, a szúrkolót, hanem egész közösségünket is megitélik a magatartás alapján.
4. Fegyelmezett magatartásunk megnyugtatóan hat izgatotabb társainkra.